BDK virtuáléja

LEGFONTOSABB OLDALAIM:
UngParty.net
Blog.hu
Blogspot
NolBlog
WordPress
Praeblog
Blogter
Freeblog
Bloglap
Google sites
Főbejáratok, gyűjtőlapok:
Archívumok
Közösségi:
Támogatás, SEO

Top 5

  1. Tsúszó Sándor 100 éves T-modellje
    Tsúszó Sándor 100 éves T-modelljeA detroiti autómúzeum elfekvő raktár-készletének katalogizálása közben bukkantak rá arra az éppen száz esztendős, 1913-as gyártású Ford T-modellre, amelyről kiderült, hogy valaha Tsúszó Sándor...
  2. Hömbörgetett kő meg nem szőrösödik
    Hömbörgetett kő meg nem szőrösödikHosszabb ideje elérhetetlen a Szőrös Kő c. lap archívuma. Ide mentettük Tsúszó Sándorra emlékező 2011-es cikküket (lentebb). Az életrajzi adatok hitelességének vizsgálatát mellőztük, ellenben előtte a...
  3. Hogyan készül egy virtuális könyv?
    Hogyan készül egy virtuális könyv?Hogyan készül egy virtuális könyv? Nem készül, hanem létrejön Interjú Agn O’Stos asszonnyal, a Liber-All kiadó elnökével   – Elnök asszony, köszönöm, hogy, bár csak telefonon, de időt...
  4. Tsúszó Sándor: Utazások innen és túl
    Tsúszó Sándor: Utazások innen és túlBalla D. Károly Egy utazó derűs rezignáltsága Tsúszó Sándor öregkori remekének, az Utazások innen és túl c. „úti esszének” immár második – alaposan kibővített – kiadását vehettük kezünkbe nemrégiben...
  5. William J. Sidis és vendergood nyelvű versei
    William J. Sidis és vendergood nyelvű verseiRajzolj egy fantáziaképet az elmagányosodott 46 éves William James Sidisről, aki csodagyerekként 7 éves korában alkotta meg a vendergood mesterséges nyelvet! Egy mesterséges intelligencia alapú...

Az én Tsúszó Sándorom

Első két regényem jobbára a megalkotott Nincsről, a pontosan megszerkesztett Semmiről szól, és miközben a hiány létezését kívántam megteremteni, Tsúszó Sándor végig fogta a kezemet. Példát jelentett számomra kihúzásos szövegtechnikája csakúgy, mint egybetűs költeményei vagy a fragmentumról vallott nézetei. Általánosabban véve pedig nagyszerű alakjának egésze, amely segített abban, hogy megalkossam a komplex létezés elméletét. (Balla D. Károj)

Virtuális irodalom. Komplex létezés. Tsúszó Sándor piréz identitású avantgárd költő, egzisztencialista gondolkodó, a felvidéki kortárs magyar irodalom nagy alakja. Vers, regény, virtuális könyv, kortárs magyar irodalom, Tsúszó Sándor élete és munkássága, művei, hatása.

Bejegyzések

  • Hömbörgetett kő meg nem szőrösödik
    Hömbörgetett kő meg nem szőrösödikHosszabb ideje elérhetetlen a Szőrös Kő c. lap archívuma. Ide mentettük Tsúszó Sándorra emlékező 2011-es cikküket (lentebb). Az életrajzi adatok hitelességének vizsgálatát mellőztük, ellenben előtte a...
  • William J. Sidis és vendergood nyelvű versei
    William J. Sidis és vendergood nyelvű verseiRajzolj egy fantáziaképet az elmagányosodott 46 éves William James Sidisről, aki csodagyerekként 7 éves korában alkotta meg a vendergood mesterséges nyelvet! Egy mesterséges intelligencia alapú...
  • A Tsúszó Sándor-projektum
    A Tsúszó Sándor-projektumFontos írás jelent meg a témában Németh Zoltán tollából: Könyvsorsok: A Tsúszó Sándor-projekt. Az Új Szó hasábjain napvilágot látott cikk felhívja a figyelmet többek között arra, hogy friss közlésként...
  • Új Tsúszó-fotó Bécsből
    Új Tsúszó-fotó BécsbőlTsúszó Sándornak egy újabb, ma már az irodalomtörténészek többsége által is hitelesnek elfogadott fényképe bukkant fel Bécsben a naschmartkti bolhapiacon ez év szeptemberének első szombatján. A fotón...
  • Tsúszó Sándor mint regényhős
    Tsúszó Sándor mint regényhősRoppant izgalmas megfigyelni, ahogy Tsúszó reális létezésére (efelől, ugye, nincs kétségünk) a fikciós rétegek rárakódnak. Szombathy Bálint például most kiadott regényében Tsúszó párizsi éveit örökíti...
  • Egy műfajteremtő kísérlet: pszicho+dráma
    Egy műfajteremtő kísérlet: pszicho+drámaTsúszó és az irodalmi pszichodráma Még az irodalomban nagyobb jártasságú szakemberek közül is kevesen tudnak a magyar avantgárd jeles alkotójának, Tsúszó Sándornak egy műfajteremtő, a pszichodráma...

Tsúszó nem pánikbeteg

Tsúszó úgy működik, mint virtuális pszichoterápia. Jönnek csőstül a piréz hagyomány megteremtői és ő termékeny férficsecséből megeteti valamennyit online tartalommal.- Kapcsolódó keresőmarketing kampány 2020: 1. Pánikbetegség - Kognitív viselkedésterápia. 2. Ivóvíz fertőtlenítés klór-dioxid oldattal. 3. PR-cikkek megjelentetése. Állandó weboldalak Google-pozíciójának javítása ezekkel a kulcsszavakkal: a honlap optimalizálás és linképítés organikus módszerei - Tartalommarketing eszközök

Kép: Tsúszó Sándor a Piréz Közlöny friss számát olvassa (1983, Stockholm)

tsúszó sándor fotó

Honlapoptimalizálás - Linktámogatás

honlap keresőoptimalizálás:

Marketing, szolgáltatás:

További optimalizált oldalak:

A piréz himnusz szerzője: Tsúszó Sándor

A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Holott a legendás literátor és bohém gondolkodó, akit ma már joggal tekintünk a magyar irodalom grandiózus megújítójának és hagyományteremtő fároszának, a piréz identitást vallotta sajátjának. Ami természetes is, tekintve, hogy alkotói és emberi magatartásában nem csupán domináltak, hanem éppenséggel szolmizáltak is a piréziánus vonások.

Mindezt a Tsúszó-életművel való megismerkedésem után 22 évvel, pirézzé válásom ötödik esztendejében kellett megtudnom a Legyél helyettem én c. Tsúszó-breviárium első kötetéből, amelynek anyagát a jeles költő és  tsuszológus Hizsnyai Zoltán, a gyűjtemény összeállítója és gondozója, a Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központ megbízott elnök-főigazgatója volt szíves rendelkezésemre bocsátani (úgy is, mint társszerzőnek), jelezve, hogy felhasználási jogosultságaim mindaddig korlátozottak, amíg a könyv hivatalos napvilágra kerülését meg nem erősíti a NASA és a Nagy Hadronütköztető (mint illetékes szervek). Ugyanis az értékes, hiánypótló kötet jelenleg a hiány és a pótlás határmezsgyéjén leledzik, akár egy elektron két energiaszint között; voltaképp megjelent, de a megvásárolhatósága, úgy tűnik, kicsit tsúszik, ami, tekintve a könyv irodalomtörténeti szempontból helyenként sikamlós tartalmát, igazán nem meglepő.

Nos, a Hizsnyai jegyezte Előszósz, mint köztudott tényt, említi a következőket:  „bárhol járt, bárhol élt Tsúszó, mindig szeretett pirézeivel vette körül magát, és választott nációjának »Rühellj valóssá, utálj világra, / testáld rám sötét félelmeidet…« kezdetű himnuszát is ő szerezte.”

tsúszó sándor: innen és túlE sorok olvastán heurékázva csaptam megvilágosodott homlokomra, hát persze, ugyan mi más is lehetett volna kedves költőm, oly sokszor idézett gondolkodóm, mi más, mint vérbéli piréz. Fel kellett volna ezt fedeznem már akkor, amikor 1990-ben ungvári tartózkodásának dokumentumait és hagyatékát felkutattam: rá kellett volna jönnöm, hogy a fiókja mélyén tartott pecsétnyomó rézgyűrűje nem véletlenül formáz π betűt (ez volt a rézpi), vagy legkésőbb akkor, amikor Utazások innen és túl című pompás könyvéről recenziót írtam. Miért is nem jöttem rá az alig rejtett utalásra, amikor a könyv hőse, az örökké úton lévő Dékár, ez a frenetikus és fonetikus  Descartes  egyik utolsó utazása előtt így intonálja A rézangylát, sej! című dalocskát:

Messze földre sose indulj lábon, gyalog -
repítsenek vasárnapi rézangyalok.

Megjegyzem, hogy egyes kutatók a fenti sorokból nem Tsúszó piréz mivoltára következtettek, hanem arra, hogy mégis igaz lehet a legenda: a Mestert 1954-ben ufók rabolták el, s a dalocska ezt az eseményt igyekszik az angyalokkal történő önkéntes utazássá szépíteni. (A legendát Hizsnyai már korábban meggyőzően cáfolta.) Napvilágra kerültek olyan vélekedések is, hogy a dalocska egy olyan időutazás metaforája, amelynek során a médium az örökös vasárnap időzónájába csöppen, miközben maga energianyalábbá változik. Ezt az említett útiesszékönyvben szereplő másik versike is alátámaszthatja:

‘Giává

Elindultam enerváltan
s egykettőre ener’ váltam.

Ám az elemzők nyilvánvalóan tévednek, a két idézet semmi egyebet nem bizonyít, csupán azt, hogy Tsúszó bőséges energiát merített a piréz mitológiában való alámerüléséből.

Ezek  a körülmények a most megjelenő breviárium révén tovább tisztázódhatnak, s hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az utóbbi években kissé hátrább szorult Tsúszó-kultusz újra kultúránk determinánsává váljon, s a Mester örökre visszatérjen a piréz rajongók által számára emelt virtuális piedesztálra.

 Balla D. Károly
.

Tsúszó Sándorról kevés hiteles ábrázolás maradt fenn. A fenti másolatra Kállay Labord bukkant rá egy madagaszkári könyvtárban a japán író, Sakyo Komatsu A bika feje c. könyvének a lapjai között. A képen nagy bizonyossággal Tsúszó Sándor és Cecil M. Jeopardy bengáli költő és filozófus látható. A felvétel, mint a hátoldalára rótt sorok bizonyítják, voltaképp egy kontaktmásolat arról az üvegnegatívról, amit a keleti pályaudvar kávéházának pincéjében talált meg egy Pinkhammer Rudolf nevű sváb műbútorasztalos és tájképfestő. A negatívval a borospince törött ablakának egyik rését tömte be valamelyik pincér, az egerek távol tartása végett.

Életrajzi vázlat a kutatások kezdeti szakaszából:

Tsúszó Sándor (1907–1941?) 1907-ben születik Ederden. Apja Tsúszó Kázmér földműves, anyja született Dönczy Apollónia, elszegényedett kisnemesi család sarja. 1914-ben megkezdi elemi iskoláit szülőfalujában, 1918-ban Nyitrán folytatja tanulmányait. 1925-ben Csontkovász címmel megjelenik első verse a TSÚ-SZÓ (Tardosújfalusi Szó)-ban, saját kézírásos lapjának első számában. 1929-ben megismerkedik Füst Milánnal. Szakít első írói korszakának múzsájával, Eleöd Emesével, és Ungvárra költözik. 1930-ban házasságot köt Blau Borbálával, de még az évben elhagyja feleségét, és Pozsonyba költözik, ahol lapterjesztői állást vállal. 1937 elhallgatásának (?) s egyben első romániai utazásának időpontja. 1940-ben sízés közben jobb karján nyílt törést szenved. 1941. július 9-én a pozsonyi Mihálykapu utcában, a Madách Könyvkiadó volt székháza előtt  halálra gázolja egy sebesen haladó automobil.

Szólj hozzá!

Címkék: könyv életrajz piréz tsúszó-sándor

2012.01.13. betűzte: bdk

Egy lehetséges Tsúszó-életrajz

Tsúszó Sándor (1907–1941) a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom méltatlanul elfeledett, jeles egyénisége volt, akit a Fiatal Írók Körének tagjai születésének nyolcvanadik évfordulóján, 1987-ben fedeztek föl maguknak. Életművének feltárása folyamatban van.

Tsúszó Sándor életútjának fontosabb állomásait a következőképpen fűzhetjük kronológiai sorrendbe: 1907-ben születik Ederden. Apja Tsúszó Kázmér földműves, anyja született Dönczy Apollónia, elszegényedett kisnemesi család sarja. 1914-ben megkezdi elemi iskoláit szülőfalujában, 1918-ban Nyitrán folytatja tanulmányait. 1925-ben Csontkovász címmel megjelenik első verse a TSÚ-SZÓ (Tardosújfalusi Szó)-ban, saját kézírásos lapjának első számában. 1929-ben megismerkedik Füst Milánnal. Szakít első írói korszakának múzsájával, Eleöd Emesével, és Ungvárra költözik. 1930-ban házasságot köt Blau Borbálával, de még az évben elhagyja feleségét, és Pozsonyba költözik, ahol lapterjesztői állást vállal. 1937 elhallgatásának (?) s egyben első romániai utazásának időpontja. 1940-ben sízés közben jobb karján nyílt törést szenved. 1941. július 9-én a pozsonyi Mihálykapu utcában, a Madách Könyvkiadó volt székháza előtt  halálra gázolja egy sebesen haladó automobil.

Szólj hozzá!

Címkék: életrajz

2012.01.11. betűzte: bdk

Tsúszó Sándor-breviárium, I.

E blog indításának apropója: a címben jelzett könyv megjelenőfélben van, illetve nagyjából-egészében már meg is jelent, csak forgalomba kerülése, úgy tűnik, kicsit tsúszik. A Fészbúkon a borítót mindenesetre már közzétette tervezője. Izgalmas olvasmánynak ígérkezik, s nagy megtiszteltetés, hogy az összeállító-szerkesztő Hizsnyai Zoltán sziporkázó előszava után az én írásaimmal indul a könyv. Jelesül ezzel:

Tsúszó Sándor és a komplex létezés

Majd ha a kiadó a hivatalos megjelenést bejelenti, vagy legalább megjelenti a bejelenést, újra írok róla.

Tsúszó Sándor-breviárium, I.

_______________________

Hizsnyai Zoltán

Négykezes

 

November második hetében beindult végre a központi fűtés a kovácspataki házban, egy réteg ruhában lehet kószálni benne bármerre, ami az előzmények után a fényes luxus érzetét kelti. Igaz, a falakból, a padlóból és a plafonból helyenként még csövek, drótok és különböző profilvasak kandikálnak ki, ahol pedig nem, ott a vakolat hiányzik. Vagy ha az se hiányzik, hát rövidesen hiányozni fog. Egyszóval egy kedélyes, kellemesen felfűtött építési terület a ház. Az ember kezet mos, fertőtleníti friss kézsebeit, a régebbieken felfrissíti a kötést, lefújja a port a billentyűzetről, és már írhatja is a soros naplót.

A tervek szerint már régen keresztbe tett lábbal kéne üldögélni a fotelban, és csak arra lenne szükséges fokozott figyelmet fordítani, hogy a háttámlára helyezett nippek el ne mozduljanak. A tsúszást – néhány váratlan adminisztratív és technológiai mellékkörülmény mellett – kétségtelenül Tsúszó Sándor okozta. Az azóta talán már ki is nyomtatott nagyszabású Tsúszó-breviárium leadási határideje ugyanis épp egybeesett a kétkezi munka dandárjával. Kétkezi munka volt ugyan az előbbi is, két, ennyire különböző dolgot egyszerre csinálni mégsem volt egyszerű, de megment. Noha időnként kézzel-lábbal játszottam a négykezest. (Vö.: „noha” szlovákul „láb”)

Aki nem tudná, régiónk géniuszának megtestesítője, Tsúszó Sándor, a nagy hatású író, gondolkodó, képző-, beszélgető- és elhallgatóművész idén lett (volna?) száznégy és fél éves. A jubileumi könyv összeállítása közben – munkámat megkönnyítendő – megalapítottam a Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központot (TSKDK). Mivel azonban jobb híján saját hatáskörben önmagamat neveztem ki a TSKDK örökös megbízott elnök-főigazgatójává, beosztottjaim viszont egyelőre nincsenek, az elvégzendő munka mégis teljes egészében rám hárult. Végül is a kazánház olyan lett, hogy elmenne egy sci-fi díszleteként is, és ráadásul olcsón ontja a drága meleget. Miközben paralel két breviáriumra való anyagot sikerült összegyűjtenem.

Alábbi nyilatkozatot a kétkezi munkák hevében adtam ki, mellesleg. Eddig senki sem közölte, és a könyvbe sem fért bele. Pedig igen fontos!

„A Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központ nyilatkozatban cáfolta azt a képtelen állítást (amelyet tudtunkkal eddig senki sem hangoztatott), hogy Tsúszót a hidegháború éveiben ufók rabolták volna el. A TSKDK-nak a világmérető pánik megelőzését szolgáló állásfoglalása – a felborzolt kedélyeket lecsillapítandó – először is megállapítja, hogy az ufók, vagyis az azonosítatlan repülő tárgyak ember alkotta szerkezetek is lehettek, és nem kell őket feltétlenül kapcsolatba hoznunk a földönkívüliekkel, mint ahogyan azt a szóban forgó (máig fel nem bukkant) képtelen állítás sejtetni igyekszik.

A Kárpát-medencei Ufókutatók Világfóruma saját nyilatkozatában ezzel egyetértve leszögezi, hogy Tsúszónak földönkívüliek általi elrablását semmilyen megalapozott tényadat nem támasztja alá, annál több jel mutat viszont arra, hogy a költőóriást elragadó azonosítatlan repülő tárgyak azon szerkezetek közül valók voltak, amelyeket az amerikaiak a Roswell mellett 1947-ben lezuhant ufó roncsaiból rekonstruáltak. A roswelli ufó pedig – amint az később bebizonyosodott – nem volt más, mint a szovjetek által zsákmányolt második világháborús német titkos fegyver, a Horten 229-es sugárhajtású gép. A furcsa szerkezet személyzete négy, dr. Mengele közreműködésével kitenyésztett mutáns gyermek volt, és Sztálin parancsára vezérelték távirányítással az Egyesült Államok fölé, hogy ott Orson Welles tömegpánikot okozó 1938-as rádiójátéka mintájára tömeghisztériát keltsenek, a mutáns gyerekek azonban elbabráltak valamit a vezérlőpulton, aminek következtében a náci ufó földnek csapódott.

Tsúszó Sándort 1954-ben tehát korántsem földönkívüliek ragadták orvul magukhoz, hanem az Egyesült Államok kormányának megbízásából rabolta el egy Horten 229-es kötelék, mégpedig azért – és a földönkívüliek csak itt jutnak némi szerephez az emberrablásban! –, mert Eisenhower elnök úgy ítélte meg, hogy hazánk nagy szülöttének jelenléte nélkülözhetetlen azon a megbeszélésén, amelyet február 20-ról 21-re virradó éjjel a kaliforniai Edwards légi bázison folytatott a földön kívüli civilizációk képviselőivel.

A Tsúszó Sándor földönkívüliek általi elhurcolásával kapcsolatos (szárnyra kapni készülő) alaptalan híresztelést – amelynek nyilvánvaló célja az idegen civilizációk otromba bemocskolása – a Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központ határozottan cáfolja, és a Tsúszó-tisztelők bölcs önmérsékletében, elhivatottságában és jó szándékú világra nyitottságában bízva várja a nagy idők további eljövetelét.”

És akkor még az ezerliteres pufferről, a komputervezérlésű kazánról, a három regulátorról, a négy szivattyúról és a számtalan szelepről, szerelvényről, hő- és nyomásmérőről nem is beszéltünk!

 Forrás: https://vasarnap.com/archivum/negykezes

Szólj hozzá!

Címkék: könyv breviárium

2012.01.10. betűzte: bdk
süti beállítások módosítása