Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu/atom
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://tsuszo.blog.hu/2023/12/05/egy_regi_meltatas_a_szoros_koben
Hömbörgetett kő meg nem szőrösödik
2023-12-05T19:46:47+01:00
2023-12-05T19:46:47+01:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p>Hosszabb ideje elérhetetlen a <strong>Szőrös Kő</strong> c. lap archívuma. Ide mentettük Tsúszó Sándorra emlékező 2011-es cikküket (lentebb). Az életrajzi adatok hitelességének vizsgálatát mellőztük, ellenben előtte a ChusoGPT mesterséges intelligencia által frissen kreált nem kevésbé hiteles szöveget és képet adunk közre.</p>
<h1>A Szőrös Kő Tsúszó Sándorról</h1>
<p><img src="https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/tsuszo-szoros_ko.jpg" alt="tsuszo-szoros_ko.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Az MI szerint a <em>Szőrös Kő</em> egy felvidéki magyar irodalmi folyóirat volt, amely 1989 és 2012 között jelent meg. A folyóirat neve Tsúszó Sándor költő egyik verséből származik ("hömbörgetett kő meg nem szőrösödik"), aki 1941-ben halt meg a második világháborúban. Tsúszó Sándor a modern magyar költészet egyik legjelentősebb alakja volt, aki a szürrealizmus és az expresszionizmus hatására alakította ki sajátos stílusát. A folyóirat 2011-ben különszámot szentelt Tsúszó Sándor halálának 70. évfordulójának, amelyben többek között a költő életéről, műveiről és hatásáról írtak. A különszám címlapján egy fotó látható Tsúszó Sándorról, aki egy szőrös kővel a kezében áll. A lap angol mutációjának grafikusa azt képzelte el, milyen lett volna költőnk 70 évesen.</p>
<h3><span style="text-decoration: underline;"><em>Az eredeti közlemény: egy régi méltatás a Szőrös Kőben</em></span></h3>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2023/12/05/egy_regi_meltatas_a_szoros_koben">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2023%2F12%2F05%2Fegy_regi_meltatas_a_szoros_koben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2023%2F12%2F05%2Fegy_regi_meltatas_a_szoros_koben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2023%2F12%2F05%2Fegy_regi_meltatas_a_szoros_koben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hömbörgetett kő meg nem szőrösödik"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2023/12/05/egy_regi_meltatas_a_szoros_koben#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/18274459" border="0" /></a><br /></p>
vers
irodalom
életrajz
mesterséges_intelligencia
tsúszó-sándor
0
Hömbörgetett kő meg nem szőrösödik
A lap angol mutációjának grafikusa azt képzelte el, milyen lett volna költőnk 70 évesen.
https://tsuszo.blog.hu/media/image/tsuszo-szoros_ko.jpg
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/tsuszo-szoros_ko.jpg
https://tsuszo.blog.hu/2023/08/27/tsuszo_sandor_ket_william_james_sidis-forditasa_balla_d_karoj_kozreadasaban
William J. Sidis és vendergood nyelvű versei
2023-08-27T14:20:08+02:00
2023-08-27T14:20:08+02:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #808000;">Rajzolj egy fantáziaképet az elmagányosodott 46 éves William James Sidisről, aki csodagyerekként 7 éves korában alkotta meg a vendergood mesterséges nyelvet!</span></p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #808000;"><img src="https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/sidis.jpg" alt="sidis.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p>Egy mesterséges intelligencia alapú képgeneráló program a fenti módon oldotta meg a feladatot. Azért kértük ezt az illusztrációt, mert nem találtunk "öregkori" portrét az Amerikába emigrált ukrán zsidó családban született zseniről. Akiről meg akartunk emlékezni, felidézvén egy korábbi publikációt, amej méltán nevezhető filológiai ínyencségnek.</p>
<h2><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #808000;">Az Irodalmi Szemle emlékszáma Tsúszó Sándor vélt halálának 80. évfordulóján</span></h2>
<h3><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #333333;">T. S. nem véletlenül választhatta Sidis vendergood-nyelvű verseit</span></h3>
<p>Bár halálának időpontja vitatott, már csak ezért is, mert 2002-ben még kiadót alapított, ám életműve akár a vélt kerek dátumok alkalmából is méltatható, újra is újra megnyitható. Ezt tette a Pozsonyban megjelenő Irodalmi Szemle 2021. májusi tematikus számával, amikor is a többször cáfolt 1941-es halálhír 80. évfordulóján hívta fel a figyelmet a jeles szlovákiai, de összmagyar jelentőségű, s mint tudjuk, <a title="Tsúszó Sándor hét hónapja Ungváron" href="https://ungparty.net/arch/cikkek-publicisztikak/tsuszo-sandor-het-honapja-ungvaron/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kárpátalján is megfordult</a> költőre.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/irodalmi-szemle-tsuszo.jpg" alt="irodalmi-szemle-tsuszo.jpg" class="imgright" />A Nemeth Zoltán készítette összeállításban Balla D. Károj közreadásában jelent meg Tsúszó Sándor két konzseniális versfordítása. Az eredeti költeményeket a maga alkotta <em>vendergood nyelven</em> írta az a csodagyermeknek indult William James Sidis, akit a világon valaha legmagasabb IQ-val rendelkezett embernek tartanak, és aki emigráns ukrán zsidó családban 1898-ban született New Yorkban. Börtönt és elmegyógyintézetet megjárva, elmagányosodva halt meg Bostonban 1944-ben.</p>
<p>Tsúszó országról országra vándorolva ekkor már harmadik éve élt emigrációban, nem tudni, hol is mikor jutott ezekhez a versekhez, s birtokolta-e a vendergood nyelvet. Valószínűbb, hogy Sidis maga készített számára nyersfordítást.</p>
<p>Tanulságos érdekesség, hogy 2023 augusztusában erről a nyelvről teljesen hamis információt ad a Bing mesterséges intelligenciája:<span id="more-361"></span></p>
<h2><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Mit tudunk a vendergood nyelvről</span></h2>
<p style="padding-left: 30px;"><span>A vendergood nyelvről nagyon keveset tudunk. Ez egy mesterséges nyelv, amelyet egy lengyel matematikus, Zbigniew Vendryes alkotott meg a 20. század elején. A nyelv célja az volt, hogy egy univerzális és logikus nyelvet hozzon létre, amely alkalmas a tudományos és filozófiai gondolkodásra. A vendergood nyelv szókincse és nyelvtana a latin, a görög, a szanszkrit, a héber és más klasszikus nyelvek alapján épült fel. A nyelv írásrendszere a latin ábécé volt, de különleges jelekkel kiegészítve. A vendergood nyelvnek nem voltak beszélői, csak Vendryes és néhány tanítványa ismerte. Vendryes soha nem publikálta a nyelvet, csak néhány kézirat maradt fenn róla. A vendergood nyelv nem rokon semmilyen más élő vagy holt nyelvvel, és nem kapcsolódik a magyar nyelvhez sem. </span></p>
<p><span>Hitelesebb idegen nyelvű forrásbók (Google-fordítás):</span></p>
<p style="padding-left: 30px;">A Vendergood egy mesterséges nyelv, amelyet William James Sidis hozott létre 1905-ben. Sidis leírta a nyelvet második könyvében, a Libro de Vendergood (angolul: Book of Vendergood) című könyvében, amelyet még gyerekként írt. Ez a nyelv láthatóan elsősorban a latinra épült, de hatással volt rá a német és a francia, valamint más román nyelvek is. Nyolc különböző ragozást tett különbséget: indikatív, potenciális, abszolút felszólító, kötőszó, felszólító, infinitív, optatív, valamint a Sidis nyelvtani alkotása: erőltetett (angolul: strongeable). Az elemeket a nemek szerinti ragozás szerint csoportosították, amelyet az egyik megfigyelő "összetettebbnek, mint egy japán ige" jellemez. A Vendergood 12-es alapszámrendszert használt, mert, ahogy Sidis kifejtette: "A dolgok eladásának egysége a 12, a dolgok (tucat), és a 12 a legkisebb szám, amelynek négy tényezője van."</p>
<p>Egészen bizonyos, hogy Tsúszó tudatosan, szándékosan választotta alapanyagul ezt a filológiai csemegét. Ezt blogunknak megerősítette Hizsnyai Zoltán, a Tsúszó Sándor Akadémia elnöke és Alberd Yollaka finn nyelvész, akinek kutatásaiból azt is tudjuk, hogy idős korában Tsúszó például más egzotikumok mellett a kihalt lív nyelv iránt is élénk érdeklődést tanúsított.</p>
<h1>Ki volt William James Sidis? </h1>
<p>William James Sidis (1898-1944) New York-i ukrán zsidó családban született csodagyerek volt, aki rendkívüli matematikai és nyelvi képességekkel rendelkezett. Sokan a világ legokosabb emberként tartják számon. Már fiatalon rendkívüli tehetségét mutatta be, és már 11 éves korában beiratkozott a Harvard Egyetemre. Igen sok tudományág iránt érdeklődött, és felnőttként 40 nyelvet fojékonyan beszélt, beleértve az ógörögöt és a latin nyelvet is. Emellett különböző matematikai kutatásokat is fojtatott. Azonban életében nem vált híressé a tudományos munkájával, inkább az őt körülvevő médiafigyelem miatt lett ismert. Sokan vitatták képességeit és cirkuszi attrakcióként kezelték.</p>
<p>Elmagányosodott, visszavonultan élt. Miután megjárt börtönt, elmegyógyintézetet, lassan felejteni kezdte mindazt, amit csodagyerekként tudott. 1944-ben hunyt el agyvérzésben 46 éves korában. Egyes hírek szerint öngyilkos lett. Legendák élnek arról is, hogy a titkosszolgálat tette el láb alól. </p>
<p>Végül nézzük a verseket.</p>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2023/08/27/tsuszo_sandor_ket_william_james_sidis-forditasa_balla_d_karoj_kozreadasaban">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2023%2F08%2F27%2Ftsuszo_sandor_ket_william_james_sidis-forditasa_balla_d_karoj_kozreadasaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2023%2F08%2F27%2Ftsuszo_sandor_ket_william_james_sidis-forditasa_balla_d_karoj_kozreadasaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2023%2F08%2F27%2Ftsuszo_sandor_ket_william_james_sidis-forditasa_balla_d_karoj_kozreadasaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=William J. Sidis és vendergood nyelvű versei"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2023/08/27/tsuszo_sandor_ket_william_james_sidis-forditasa_balla_d_karoj_kozreadasaban#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/18201891" border="0" /></a><br /></p>
vers
nyelv
műfordítás
tsúszó-sándor
0
A csodagyerek és későbbi zseni versei magyarul
Ki volt William J. Sidis, a zseni, aki a maga alkotta vendergood nyelven írt verseket. Magyarra Tsúszó Sándor fordította
https://tsuszo.blog.hu/media/image/sidis.jpg
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/sidis.jpg
https://tsuszo.blog.hu/2020/06/22/a_tsuszo_sandor-projektum
A Tsúszó Sándor-projektum
2020-06-22T11:32:47+02:00
2020-06-22T11:32:47+02:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p><img src="https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/tsuszo-projektum.jpg" alt="tsuszo-projektum.jpg" class="imgright" width="280" height="255" />Fontos írás jelent meg a témában <strong>Németh Zoltán</strong> tollából: <strong>Könyvsorsok: A Tsúszó Sándor-projekt</strong>. Az <em>Új Szó</em> hasábjain napvilágot látott cikk felhívja a figyelmet többek között arra, hogy friss közlésként két vers jelent meg a jelenleg Wakanaiban, Pápua Új-Guineában élő 112 éves költő tollából, amelyeket tavaj küldött az <em>Irodalmi Szemle</em> szerkesztőségébe, s amejek a lap 2020/1-es számában jelent meg. Alább ezek is olvashatók.</p>
<p>Kétségtelen, hogy a nagy hatású költő és gondolkodó körül kirajzolódott legendáriumnak szerves része mindaz, amit a kutató leszögez, még akkor is - vagy annál inkább - ha más források alapvetően más adatokat ismernek. Egy biztos: számos ojan esetet ismerünk az irodalomtörténetből, amikor nem létező, kitalált szerzőt hittek valódinak. Tsúszó az egyetlen eset, amikor egy valóságos, minden porcikájában létezett alkotó köré a nemlétezés apoteózisát építi fel az utókor. </p>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2020/06/22/a_tsuszo_sandor-projektum">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2020%2F06%2F22%2Fa_tsuszo_sandor-projektum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2020%2F06%2F22%2Fa_tsuszo_sandor-projektum%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2020%2F06%2F22%2Fa_tsuszo_sandor-projektum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Tsúszó Sándor-projektum"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2020/06/22/a_tsuszo_sandor-projektum#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/15906930" border="0" /></a><br /></p>
fotó
vers
kutatás
cecil-m-jeopardy
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/tsuszo-projektum.jpg
https://tsuszo.blog.hu/2015/10/01/uj_tsuszo-foto_becsbol
Új Tsúszó-fotó Bécsből
2015-10-01T20:39:46+02:00
2015-10-01T20:39:46+02:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p>Tsúszó Sándornak egy újabb, ma már az irodalomtörténészek többsége által is hitelesnek elfogadott fényképe bukkant fel Bécsben a naschmartkti bolhapiacon ez év szeptemberének első szombatján. A fotón Tsúszó két ismeretlen hölgy társaságában ül a Le Dôme Café (Párizs, Montparnasse, 1928) teraszán. A felfedező, aki egy ungvári faesztergályos, de szenvedélyes irodalombarát, egy régi zenedoboz alsó, rejtett fiókjában találta a képet, még aznap délelőtt, amikor meg akarta javítani az olcsón vett dísztárgyat. A kép további érdekessége, hogy a fotográfia hátoldalán egy nehezen olvasható, sebtiben írt tintaceruzás megjegyzés áll: "Un poète de la Hongrie. Il est Alexander. Curio. 1928", ami tovább erősíti a gyakran tévedő irodalomtörténészek véleményét. A fénykép magántulajdon, kézbe nem vehető, megtekintése csak egyeztetéssel, szombat kivételével. <em>(Kóródy László szíves közlése, Facebook, 2015. szeptember 30.)</em></p>
<p><em><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/tsuszo-is.jpg" alt="tsuszo-is.jpg" class="open-in-modal imgnotext" /></em></p>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2015/10/01/uj_tsuszo-foto_becsbol">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2015%2F10%2F01%2Fuj_tsuszo-foto_becsbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2015%2F10%2F01%2Fuj_tsuszo-foto_becsbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2015%2F10%2F01%2Fuj_tsuszo-foto_becsbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Új Tsúszó-fotó Bécsből"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2015/10/01/uj_tsuszo-foto_becsbol#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/7878076" border="0" /></a><br /></p>
fotó
vers
kutatás
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/tsuszo-is.jpg
https://tsuszo.blog.hu/2013/07/05/tsuszo_sandor_mint_regenyhos
Tsúszó Sándor mint regényhős
2013-07-05T11:22:13+02:00
2013-07-05T11:22:13+02:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<div class="book">
<p>Roppant izgalmas megfigyelni, ahogy Tsúszó reális létezésére (efelől, ugye, nincs kétségünk) a fikciós rétegek rárakódnak. Szombathy Bálint például most kiadott regényében Tsúszó párizsi éveit örökíti meg (tudjuk, a francia fővárosból a nagy irodalomújító épp Ungvárra érkezett, hogy Erdélyi Bélát a kárpátaljai festőiskola megteremtésében támogassa. Érdekesség, hogy a Piréz Műhely nemrégiben szintén Tsúszó párizsi éveinek szellemi hozadékával foglalkozott; link a cikk alatt: Tsúszó Sándor és a pszichodráma).</p>
<p>Ha majd hozzájutunk, blogunkban részletesebben is ismertetjük a könyvet. Egyelőre itt a kiadó ajánlója:</p>
<h2>Szombathy Bálint - Dada-tsúszda. Töredékek Tsúszó Sándor életéből <span></span></h2>
<p><img class="imgright" style="margin-left: 5px;" src="https://p1-ssl.teszvesz.hu/photos/38/7d/szombathy-balint-dada-tsuszda-toredekek-tsuszo-sandor-eletebol-f25c_1_big.jpg?v=2" alt="Szombathy Bálint - Dada-tsúszda. Töredékek Tsúszó Sándor életéből" width="271" height="366" />A regény egy fiktív személy, Tsúszó Sándor felvidéki művészpalánta életének párizsi időszakát dolgozza fel, aki fiatalon bekerült az avantgárd csatározások kellős közepébe, tudniillik a Tristan Tzara dadaista és André Breton szürrealista vezér közötti rivalizálás csetepatéiba. Tsúszó nagy reményekkel érkezett 1924-ben a francia fővárosba, de végül is kiábrándultan, sértetten távozott onnan. A regényben Tsúszón kívül minden szereplő valós történelmi alak, az érintett korszak művészetének fontos alakítója: Tzarán és Bretonon kívül Paul Éluard, Erik Satie, Szergej Pavlovics Gyagilev, René Crevel, Kiki de Montparnasse, Man Ray stb., valamint a Párizsban tartózkodó Illyés Gyula, aki barátságot köt Tsúszóval. De itt található a korabeli párizsi élet számos egyéb kiemelkedő személyisége is.</p>
<p>Szombathy regénye annak a modernista hagyománynak a kontextusába ágyazza az eseményeket, amelyek a hatvanas-hetvenes években rá is döntő hatással voltak, alapvetően meghatározva művészeti tájékozódását és képzőművészeti-írói pályájának alakulását. A szerző a konkrét önéletrajzi utalásokat mindvégig igyekszik kerülni, így Tsúszó személyét egy általános érvényű archetípus magatartásmintája és mentalitása mentén próbálja kibontani, olyan művészetelméleti kérdéseket is érintve, amelyek ma is teljességgel időszerűek: nemzeties-nemzetközi, vidéki-urbánus, helyi-nem helyi, illetve anyaországi magyar–határon túli magyar, intézményesség-intézményellenesség.</p>
<p>Más: <a target="_self" href="http://pirezmuhely.hu/tsuszo-sandor-pszichodrama/">Tsúszó Sándor és a pszichodráma</a></p>
</div>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F07%2F05%2Ftsuszo_sandor_mint_regenyhos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F07%2F05%2Ftsuszo_sandor_mint_regenyhos%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F07%2F05%2Ftsuszo_sandor_mint_regenyhos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tsúszó Sándor mint regényhős"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2013/07/05/tsuszo_sandor_mint_regenyhos#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/5392194" border="0" /></a><br /></p>
könyv
utazás
tsúszó-sándor
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
https://p1-ssl.teszvesz.hu/photos/38/7d/szombathy-balint-dada-tsuszda-toredekek-tsuszo-sandor-eletebol-f25c_1_big.jpg?v=2
https://tsuszo.blog.hu/2013/06/22/egy_mufajteremto_kiserlet
Egy műfajteremtő kísérlet: pszicho+dráma
2013-06-22T12:07:00+02:00
2013-06-22T12:07:00+02:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<h1>Tsúszó és az irodalmi pszichodráma</h1>
<p><img src="https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/kognitiv.jpg" alt="kognitiv.jpg" class="imgright" />Még az irodalomban nagyobb jártasságú szakemberek közül is kevesen tudnak a magyar avantgárd jeles alkotójának, Tsúszó Sándornak egy műfajteremtő, <strong>a pszichodráma területét érintő munkásságáról</strong>.</p>
<p>Amint azt korábban Balla D. Károly költő és tsuszológus, majd a pszichoterapeutának is kitűnő Kállay O. Béla irodalomtörténeti kutatásaiból tudjuk, Tsúszó Sándor 1929-ben hét eseménydús hónapot a kárpátaljai Ungváron töltött. Ide Ady Párizsából érkezett, ahol nem csupán a modern művészet (Bretonnal össze is barátkozott) szabad levegőjével szívta tele beteg tüdejét, hanem közelebbről is megismerkedett a progresszív pszichológiai irányzatokkal, így a regresszív hipnózissal, Freud pszichoanalízisével, Jung archetípusaival és a <strong>kognitív pszichológiával</strong> is. Mint ismeretes, a pszichodráma atyja, Jacob Levy Moreno az avantgárd művészetben, annak spontaneitásában az emberi pszichét felszabadító eszközt ismerte fel, és az általa teremtett csoport-terápiás módszer alapelveit még a húszas évek elején-derekán közzétette Európában (majd 1925-ben az Egyesült Államokba emigrált és ott továbbfejlesztette a szociometria, csoport-pszichoterápia, pszichodráma és <a href="https://up.hhrf.org/kognitiv-viselkedesi-terapia-otthon/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a gyakorlati kognitív viselkedési terápia módszerét</a>, valamint a pszichodinamikus terápiát)<br /> <br /> A minden progresszív gondolatra fogékony ifjú Tsúszó megismerkedett ezekkel a tanokkal és a Morenoéval ellentétes irányban gondolkodva jutott el <strong>egy új irodalmi műfaj</strong> megteremtésének a gondolatához. Tsúszó nem az avantgárd művészetben látta meg a pszichoterápiába beemelhető elemeket, hanem a pszichoterápiás metodológiát gondolta az irodalomba adaptálhatónak, ott hasznosíthatónak.</p>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2013/06/22/egy_mufajteremto_kiserlet">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F06%2F22%2Fegy_mufajteremto_kiserlet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F06%2F22%2Fegy_mufajteremto_kiserlet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F06%2F22%2Fegy_mufajteremto_kiserlet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy műfajteremtő kísérlet: pszicho+dráma"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2013/06/22/egy_mufajteremto_kiserlet#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/15906990" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
pszicho
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/kognitiv.jpg
https://tsuszo.blog.hu/2013/06/21/tsuszo_sandor_100_eves_t-modellje
Tsúszó Sándor 100 éves T-modellje
2013-06-21T15:13:25+02:00
2013-06-21T15:13:25+02:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p><strong>A detroiti autómúzeum elfekvő raktár-készletének katalogizálása közben bukkantak rá arra az éppen száz esztendős, 1913-as gyártású Ford T-modellre, amelyről kiderült, hogy valaha Tsúszó Sándor birtokában volt, 1929-ban például ezzel utazott viharos házasságának hat ungvári hónapja múltán Pozsonyba.</strong></p>
<p style="text-align: right;"><img src="https://m.blog.hu/ts/tsuszo/image/Tsuszo-fordja.jpg" alt="Tsuszo-fordja.jpg" class="imgright" /><span style="font-family: times new roman,times;">A képen: Valahol a Kárpátokban, a Vereckei-hágó felé vezető útról letérve Tsúszó Sándor egy lucernás réten köröz barátaival. >></span></p>
<p>A különleges, éppen 100 esztendős gépkocsinak a története is különleges. A feljegyzések szerint a T-modellt gyártásának évében maga Henry Ford ajándékozta az első budapesti autókölcsönző tulajdonosának, Häzler Aurélnak. Ez pedig imigyen esett meg:</p>
<h3>Az első autókölcsönző Budapesten</h3>
<p>Häzler Aurél a Városligetben már 1910-ben autókölcsönzőt nyitott, igaz, ez inkább amolyan vidámparki mulatság volt, mert a bérautókkal a lovaskocsiktól uralt városi forgalomba kihajtani tilos volt, a sétakocsikázásra csupán a Városliget területén kerülhetett sor. Az olcsónak nem mondható autóbérlés lehetőségével örömmel éltek az ide kiránduló urak és dámák, akiknek indulás előtt maga a tulajdonos tartott gyakorlati bemutatót. </p>
<p>De ki is volt ez a Häzler Aurél?</p>
<p>Az ágrólszakadt, léha életet élő ifjú nemesek sarjának tarthatta magát, hiszen nagyapja az Osztrák-Magyar Monarchia felső tízezrébe tartozott, mint olyan tehetős és befolyásos földbirtokos, akinek a politikai életben is súlya volt magas rangú hivatalnok-barátai révén. Gratz-környéki birtokain gyakran tartott nagy mulatságokat, itt napokig vendégelt képviselőket, bírákat, államhivatalnokokat. Náluk lobbizta ki, hogy tenyésztett szarvasmarháit az államkincstár a közétkeztetés számára rendszeresen felvásárolja.</p>
<p>Emília nevű lányát a módos Häzler Timót-Eduárd Budapesten taníttatta, és fia nem lévén úgy tervezte, hogy majd egy üzleti szempontból kedvező házasság után vejének fogja átadni a birtokok irányítását. Ám terveit keresztülhúzva a csinos Emília egy pesti kadéttal szűrte össze a levet, akitől törvénytelen gyermeke született. A szigorú nemes ezt persze nem nézhette jó szemmel. Ahhoz ugyan hozzájárult, hogy a kicsi a Häzler családnevet megkapja, ám leányát kitagadta az örökségből.</p>
<p>A leányanya tanulmányait megszakítva Budapesten maradt, egy kalapos-szalonban lett kisegítő, igen szerény keresettel. Az éles eszű Aurélt csak rövid ideig taníthatta, mielőbb szakmát akart adni kezébe, így 14 évesen asztalos-inasnak szegődtette.</p>
<p>Aurélnak el-elkalandozó fantáziája mindig gyorsabban járt a kezénél, így sokáig olybá festett, hogy soha nem lesz belőle kitanult segéd, megmarad igazi vizesnyolcasnak. Anyja korai halála azonban hirtelen felnőtté tette, komolyan vette a munkáját és szépen haladt előre mestere mellett; önálló műhely indítását is tervezte.</p>
<p>1909-ben már éppen mesterlevele kiváltására készülődött, amikor egy bécsi ügyvéd felkereste Häzler Timót-Eduárd halálának a hírével. Aurél alig is tudott valamit felmenőiről, mégis megrendült, így alig fogta fel, hogy nagyobbacska vagyont örökölt a földbirtokos nagypapától. Bár, mint említettük, a mamát rangon aluli rövid vadházassága miatt a zord papa kitagadta az örökségből, ám az unokára, jobb híján, csak ráhagyta ingó és ingatlan vagyonának egy jelentős részét (a többit az Üdvhadseregre testálta).</p>
<p>Hősünk, aki ekkorra a Pesten még éppen csak megjelent automobilok megszállottja lett, nem sokat tépelődött, pénzzé tette a neki jutott birtok-hányadot, a gulyát és a ménest, a kastélyt és a számos kúriát. A jelentős nagyságú pénzösszegből a Városligetben 1910-ben 12 darab méregdrágán vásárolt gépkocsival megnyitotta az első budapesti autókölcsönzőt.</p>
<p>Ötlete eredetinek számított, de a mintát Bécsből hozta (ahová az anyja halála előtt egyszer-kétszer kivitte), ahol a Práterben működött hasonló szórakoztató látványosság, de az ottani autók inkább játékszerekre hasonlítottak. Aurél valódi automobilokat vásárolt - egyenesen a gyárakból. Került, amibe került. „Én új fejezetet nyitok a budapesti közlekedés történetében" - vallotta hetykén.</p>
<p>A méregdrága autók és a roppant komoly "történelemcsináló" ambíciók ellenére az <a title="Autók bérlése és kölcsönzése Budapest városában" href="http://autoberles-budapest.balladium.hu/">autókölcsönzés budapesti</a> históriája mégis amolyan vidámparki attrakcióval indult, mert a nagy összegekért vásárolt bérautók hiába értek kincset és hiába számítottak csúcstechnikának, a város elöljárósága nem járult hozzá, hogy a lovaskocsik uralta városi forgalomba a kuncsaftok kihajtsanak velük. Az 1-másfél órás sétakocsikázásra csupán a Városliget sétányain kerülhetett sor, de néhány sávot még itt is lezártak az Első Magyar Pesti Nőegylet követelésére a gyerekkocsijukat itt tologató kismamák biztonsága érdekében.</p>
<p>Mégis: a vállalkozás egy idő után idegenforgalmi látványossággá vált és a magyar fővárosba érkezők számára kihagyhatatlan programmá vált a bérkocsikázás. A korabeli feljegyzések szerint maga Henry Ford is megtekintette az egyedülálló vállalkozást 1912-es európai körútja során. Aurél korát meghazudtolóan modern vállalkozása annyira megtetszett neki, hogy egy évvel később, 1913-ban új típusú Ford T-modell automobilt ajándékozott Aurélnak, aki illően megköszönte és egy fajtiszta magyar pulikutyával viszonozta a nagyvonalú küldeményt. Az ebet egyik segédje maga szállította Detroitba és személyesen adta át a gyárosnak. Budapestre visszaérkezvén ő számolt be arról, hogy a Ford-gyár legnagyobb szerelőcsarnokában az egyik futószalag fölött öles betűkkel a FORD AUTÓK BÉRLÉSE MÁR BUDAPESTEN IS! felirat volt látható.</p>
<p>Ám a fényes budapesti vállalkozásnak rövidesen befellegzett: kitört az első világháború és a hadügyminisztérium harcászati célokra kisajátította a bérautókat.</p>
<p>A veszteségek ellenére a kocsik java átvészelte a háborút. Nem így hajdani tulajdonosuk, a gyenge fizikumú Häzler Aurél, aki tüdővészben pusztult el az olasz fronton.</p>
<h3>Ungvárra kerül Henry Ford ajándéka</h3>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2013/06/21/tsuszo_sandor_100_eves_t-modellje">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F06%2F21%2Ftsuszo_sandor_100_eves_t-modellje%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F06%2F21%2Ftsuszo_sandor_100_eves_t-modellje%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2013%2F06%2F21%2Ftsuszo_sandor_100_eves_t-modellje%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tsúszó Sándor 100 éves T-modellje"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2013/06/21/tsuszo_sandor_100_eves_t-modellje#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/5370877" border="0" /></a><br /></p>
utazás
autó
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/ts/tsuszo/image/Tsuszo-fordja.jpg
https://tsuszo.blog.hu/2012/04/15/hogyan_keszul_egy_virtualis_konyv
Hogyan készül egy virtuális könyv?
2012-04-15T13:40:00+02:00
2012-04-15T13:40:00+02:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<div style="color: #b8b8b8;" align="center"><span style="color: #000000;"><b><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif">Hogyan készül egy virtuális könyv?</span></b></span></div>
<hr style="color: #b8b8b8;" width="90%" size="1" color="#CC0000" align="center" />
<h2 style="color: #b8b8b8;" align="center"><span style="color: #000000;"><b><span style="font-family: Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;" face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif">Nem készül, hanem létrejön</span></b></span></h2>
<p style="color: #b8b8b8;" align="center"><span style="color: #000000;"><b><span style="font-family: Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: xx-small;" face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif" size="+1"> Interjú Agn O’Stos asszonnyal,<br /> a Liber-All kiadó elnökével </span></b></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"> </p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"><em><b><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"><span color="bbbbb0"><img src="http://netpansip.hhrf.org/ungparty/szalon/virkonyv/vakcina/pic/ostos.gif" alt="Agn O'Stos elnökasszony" width="168" hspace="6" height="247" align="right" /></span></span></b>– Elnök asszony, köszönöm, hogy, bár csak telefonon, de időt szakított erre a beszélgetésre. Kérem, szóljon a kiadó létrejöttéről és működésének kezdetéről.</em></span></p>
<p align="justify"><span face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Még nincs egy esztendeje, hogy egy kilétét felfedni nem kívánó magánszemély (jegyezzünk meg róla annyit, hogy jogdíjaiból fényűzően, ám elzárkózva élő idős író, akit a szakma nagy része halottnak hisz) megálmodta és rövid idő alatt létre is hozta a tudtunkkal világelső virtuális könyvkiadót. Mivel ennek a szellemi műhelynek nincsen fizikai értelemben vett létezése, így megalapítása és működtetése semmilyen jogi vagy adminisztratív akadályba nem ütközött, és semmilyen formaságnak nem kellett eleget tennünk. A Liber-Allnak nincsen sem székhelye, sem irodája (működési területe maga az Internet), kizárólag önkéntes virtuális munkatársai vannak, és kényesen vigyáz arra, hogy szigorúan csak virtuális könyveket adjon ki. Kiadónk nem hogy valóságos, de még virtuális számlaszámmal sem rendelkezik, és még virtuális pecsétje sincsen. Nevünk is csak azért van, hogy létezésünket a virtuális világban elkülöníthessük a többi létezőtől.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Ezeknek a nagyon is szükséges rekvizitumoknak a hiányában hogyan tud egy kiadó működni?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Természetesen csak virtuálisan.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Ez miben merül ki?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Leginkább virtuális könyvek kiadásában.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Bevallom, nem értem egészen pontosan, ez mit jelent. Ha az e-bookokhoz, digitális könyvekhez, Interneten elérhető szövegállományokhoz valami hasonlót, akkor az éppenséggel nem számít újdonságnak – de ezeket megfelelő jogi háttérrel, és, ahogy Ön mondta, „fizikai értelemben vett létezéssel” rendelkező kiadók jelentetik meg. Az Önök könyves műhelye azonban valami más… Ha nem valóságos, akkor talán spirituális? Transzcendens?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Nem, erről szó sincs, csak egyszerűn virtuális, a szó klasszikus értelmében.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Mostanában annyi mindent vonnak a virtuális valóság körébe…</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Valóban, de mi visszatértünk a szó eredeti jelentéséhez.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Éspedig?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Fiatalember, nézze meg az idegen szavak Bakos-féle szótárában…</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Ígérem, megteszem… Azért megengedi, hogy tovább kérdezzem?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Parancsoljon.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Nem tudná-e egy szemléletes példán megvilágítani, hogyan készül a virtuális könyv? …De ha erre azt feleli, hogy virtuálisan készül, akkor kiugrom az ablakon.</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Remélem, csak egy virtuális ablakon… De talán erre sem lesz szükség, mert azt kell mondanom, hogy a virtuális könyv egyáltalán nem készül.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Hanem?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Létrejön.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Az nem ugyanaz?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Nem. Az készül, amit valaki készít. A virtuális könyvet senki sem készíti.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Mégis, akkor hogyan jön létre?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Megteremtődik a virtuális létezése.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Mi által? Kik által? Hogyan?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Nézze, ha eddig nem értette meg a dolog lényegét, ezekre a kérdésekre adott válaszaim sem fogják közelebb vinni a megvilágosodáshoz, és úgy fogja érezni, hogy csupa tautológiát mondok. <em>Mi által?</em> A virtuális könyv létezése a virtuális kiadó működése és a könyv befogadói közege által teremtődik meg. <em>Kik által?</em> A virtuális kiadó virtuális munkatársai és a virtuális olvasók által. <em>Hogyan?</em> Virtuális megjelentetéssel, virtuális könyvbemutatóval, virtuális terjesztéssel...</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Minden virtuális?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Természetesen.</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Virtuális kézirat? Virtuális szerkesztők? Virtuális elnök asszony? Ez is csak egy virtuális beszélgetés? Én is csak virtuális riporter lennék?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Pontosan. Miért maga talán nem egy fejére húzott interkommunikációs sisak fülhallgatójában hallja a hangomat? Talán nem egy monitoron látja, amint mobiltelefont tartok a kezemben? Én is figyelem a maga gesztusait. Most például igenlően bólogat azzal a szép virtuális fejével, de úgy veszem észre, kicsit elszontyolodott. No, megszánom magát... Segítek kicsit. </span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Lekötelez.</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Először is meg kell értenie, hogy a valóságos és virtuális világ bizonyos átfedéseket mutathat. A virtuálisan teremtett tartamok idővel a reálisakhoz hasonló vagy azzal azonos tulajdonságokat mutathatnak. Erre számtalan példát felhozhatnék. Olvasta például Kamatsu Sakyo <em>A bika feje</em> című zseniális novelláját?</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Sajnos nem…</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Hm… Nézzünk más példát. A lenyűgöző Cecil M. Joepardy munkásságát csak ismeri…</span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> <em>– Talán róla már hallottam. Amerikai filmrendező?</em></span></p>
<p style="color: #b8b8b8;" align="justify"><span style="line-height: 130%; font-family: Georgia,Times New Roman,Times,serif; color: #000000;" face="Georgia, Times New Roman, Times, serif"> – Lótüdőt! …Már bocsánat. Bengáli költő és filozófus. Biztosan egy sort sem olvasott tőle.</span></p>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/04/15/hogyan_keszul_egy_virtualis_konyv">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F04%2F15%2Fhogyan_keszul_egy_virtualis_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F04%2F15%2Fhogyan_keszul_egy_virtualis_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F04%2F15%2Fhogyan_keszul_egy_virtualis_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hogyan készül egy virtuális könyv?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/04/15/hogyan_keszul_egy_virtualis_konyv#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/4443172" border="0" /></a><br /></p>
könyv
virtuális
jeopardy
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
http://netpansip.hhrf.org/ungparty/szalon/virkonyv/vakcina/pic/ostos.gif
https://tsuszo.blog.hu/2012/01/18/tsuszo_sandor_utazasok_innen_es_tul
Tsúszó Sándor: Utazások innen és túl
2012-01-18T13:45:30+01:00
2012-01-18T13:45:30+01:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p><a href="http://bdk.blog.hu/1997/01/20/egy_utazo_derus_rezignaltsaga"><img alt="" style="width: 267px; height: 363px; margin-right: 5px;" src="http://tsuszo.blog.hu/media/image/konyv/tsuszo_utaz1.jpg" class="imgleft" /></a>Balla D. Károly</p>
<h3 style="text-align: justify;"><a href="http://bdk.blog.hu/1997/01/20/egy_utazo_derus_rezignaltsaga">Egy utazó derűs rezignáltsága</a></h3>
<p style="text-align: justify;">Tsúszó Sándor öregkori remekének, az Utazások innen és túl c. „úti esszének” immár második – alaposan kibővített – kiadását vehettük kezünkbe nemrégiben a Liber-All Kiadó jóvoltából.</p>
<p style="text-align: justify;">A Svédországban teljes elzártságban élő és lassan kilencven esztendős Mester új kötetének megjelenése akár szenzációt is kelthetett volna mind a szakma, mind az olvasók körében, ám igen csekély példányszáma miatt gyakorlatilag visszhangtalan maradt. (Bár a tirázst újabban üzleti titoknak tekintik a könyves műhelyek és ezért nem tüntetik fel könyveik impresszumában, egyes értesülések szerint az Utazások első kiadása mindössze hat példányban látott napvilágot: ebből kettőt megtartott a kiadó, egyet a svéd uralkodónak dedikált a szerző, egyet a British Museum címére postáztak, az ötödik darabot a Marianna árok fölött elégették és hamvait a tengerbe szórták, a hatodikat pedig igen borsos áron megvásárolta, nem tudni, milyen célból, a NASA). Mindössze két ismertetés jelent meg a könyvkülönlegességről, ezek közül az első[1] inkább a kiadás körülményeire vonatkozó „legendát” tárta fel (innen merítettük magunk is a példányok sorsára utaló ismereteinket) a második[2] akár szakmai értékelésnek is tekinthető volna, ám a szerző, Rollay Deák Béla (talán tájékozatlansága okán) alaposan félreérti a könyv lényegét.</p>
<p style="text-align: justify;">Azt ugyan helyesen állapítja meg, hogy Tsúszó e művében mintha egyesítené Németh László Sanremoi Naplójának és Szerb Antal Utas és holdvilágának erényeit, értve ezen az azonos súllyal érvényesülő útleírói tárgyszerűséget, esszéisztikus elmélyültséget és regényes olvasmányosságot, azonban Rollay már cikke címében elárulja, hogy a művet önéletrajzi munkának tartja, s úgy véli, hogy az Utazó azonos Tsúszóval („Egy emigráns…”); ezzel szemben a figyelmes olvasó (még ha nem is ismerője a tsúszói életmű jellegzetességeinek) már a második fejezet környékén ráérezhet arra, hogy az Utazások hőse nem lehet még csak alteregója sem Tsúszó Sándornak: alapvetően más típusú személyiség. Erre nem csupán kissé ironikusra hangszerelt műbéli neve (Dékár) enged következtetni, hisz a felvilágosodás-kori nagy bölcselő, Descartes ilyen fonetikus átírása még nem feltétlenül negatívan minősítő értékű, ám a nagyvilág dolgaira meglehetősen naivan (bár igen érzékenyen) rácsodálkozó Dékár olvasottsága enyhén szólva is „kívánnivalót hagy maga után”, s ez semmiképpen nem egyeztethető össze Tsúszó közismerten széles körű roppant műveltségével. Alakját talán épp azért formálja ilyenné a Mester, hogy önnön „poeta doctus”-mindentudásától megszabaduljon, és a jelenségeket azon pőreségükben tudja szemlélni, nem pedig a „kulturális hátország” állandó hatásától és viszonyító kényszerétől meghatározottan.A dolgokhoz való ilyetén hozzáállásáról Dékár maga vall a 3. fejezetben: „A műveltségem tele fehér foltokkal, viszont nem vagyok sznob és megbízhatóan jó az ízlésem”.</p>
<p style="text-align: justify;">Erősen téved Rollay Deák abban is, hogy – szerinte – „az idősödő Tsúszó ifjúkori utazásainak élményeit dolgozza fel eme kései művében”. Erről ugyanis szó sincs! Tsúszó Dékárja jellemzően most, mondhatni: naprakészen utazik. Igaz, hogy amit lát, tapasztal, annak többsége akár a 20-as, 30-as évek benyomása is lehetne, ám az az utánozhatatlan „derűs rezignáció”, amellyel Tsúszó mozgatja a világban hősét – az félreérthetetlenül századvégi élményeket feltételez. (E vonatkozásban teljesen mindegy, hogy Tsúszó valójában mikor járt, s járt-e egyáltalán Amsterdamban vagy üldögélt-e a bécsi Kunsthistorisches Museumban Brueghel Gyermekjátékok c. képe előtt – a fontos az, hogy az Utazót szimbolikus szinten is megjelenítő Dékár mindenféle historikus rálátás nélkül, éles közvetlenségben és jelenidejűségben szemléli a szemlélendőket.)</p>
<p style="text-align: justify;">A naprakészségre egyébként van néhány döntő bizonyítékunk.</p>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/18/tsuszo_sandor_utazasok_innen_es_tul">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F18%2Ftsuszo_sandor_utazasok_innen_es_tul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F18%2Ftsuszo_sandor_utazasok_innen_es_tul%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F18%2Ftsuszo_sandor_utazasok_innen_es_tul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tsúszó Sándor: Utazások innen és túl"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/18/tsuszo_sandor_utazasok_innen_es_tul#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/3573747" border="0" /></a><br /></p>
könyv
utazás
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
http://tsuszo.blog.hu/media/image/konyv/tsuszo_utaz1.jpg
https://tsuszo.blog.hu/2012/01/16/tsuszo_sandor_es_a_kom
Tsúszó Sándor és a komplex létezés
2012-01-16T18:03:00+01:00
2012-01-16T18:03:00+01:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p style="text-align: justify;"><img src="http://bdk.hhrf.org/picture.php?picture=images/news/56_pic.jpg&size=250" alt="" vspace="5" hspace="5" align="left" /> 1990 kora tavaszát írtuk, amikor sokad magammal meghívást kaptam a nagy magyar kárpát-medencei összeborulások egyik első alkalmaként számon tartott rendezvényre, <span style="font-style: italic;">A könyv nem ismer határokat című</span> tanácskozásra, Gárdonyba. <br /><br /> Nálunk, Kárpátalján már tudni lehetett, hogy a nagy Szovjetuniónak egyszer s mindenkorra vége, és bár a moszkvai puccsig és Ukrajna megalakulásáig még több mint egy év volt hátra, mi már úgy éreztük, hogy visszavonhatatlanul kitört a demokrácia. A szó egyenes és átvitt értelmében egyaránt megjött a hangunk: rendezvényeinken teli torokból énekeltük a Himnuszt és minden lehetséges fórumon óvatoskodás nélkül beszéltünk a magyarság sérelmeiről és követeléseiről. Íróként is kiszabadultunk a cenzúra és öncenzúra vaspántjai alól.<br />Magyarországon ugyanekkor még meglehetősen feszült volt a hangulat, a rendszerváltás közel sem látszott véglegesnek, nem lehetett biztosan tudni, valóban sikerül-e a hatalmat békésen átadni-átvenni. Jellemző módon a rendezvényt is, amelyről beszélek, még a Hazafias Népfront szervezte, és az előadók egyike Tabajdi Csaba volt, aki reformkommunistaként az aktuális politikai helyzetet elemezte számunkra, kiadói, könyvtáros, szerkesztő, irodalmár emberek számra. Alig hittünk az egypártrendszeri szólamokhoz szokott fülünknek, amikor Tabajdi kimondta, hogy rövidesen bizonyára ellenzéki politikusként fog működni.<br /><br />Bár hallhattunk érdekes felszólalásokat, számunkra, a Kárpát-medence távolabbi sarkaiból szalajtott résztvevők számára az alkalom lényegét mégis a személyes találkozások adták meg, hiszen akkor még valami különös boldogságot jelentett, ha felvidéki, vajdasági, erdélyi kollégáinkkal, sorstársainkkal találkozhattunk, akikkel elsóhajtozhattuk egymásnak közös mostohaságunk ügyeit és főleg bajait. (Később aztán alaposan egymásra untunk; nekem hamarosan végképp elegem lett a határon túli magyarokat külön kezelő rezervátum-felfogásból.)<br /><br />Nos, bár akkor még nem volt különösebb bajom az itthoni szakmabéliekkel, az első estén mégsem velük kocsmáztam, hanem a délvidéki kontingenshez csapódtam, a másodiktól kezdve pedig pár napon át az akkor a szlovákiai Somorján lakó Hodossy Gyulával cimboráltam, hol kettesben, hol többedmagunkkal ücsörögve és beszélgetve számolatlan unicumok és sörök társaságában. Őt én már jól ismertem akkor, Somorján és Kassán ő szervezte író-olvasó találkozóinkat bő évvel korábban, amikor is Kovács Elemér újságíró-barátunk kocsiját (Zsiguli, vagyis Lada) teleülve alkottunk kárpátaljai alkotócsoportot és tettünk felvidéki körutazást. Így voltaképp csak folytattuk az akkor elkezdett barátkozást. Hodossy Gyuszival kellemes volt együtt lenni, magánbeszélgetéseink arányosan ellensúlyozták a konferencián még csak burkoltan kimondott, de emocionálisan máris túlfűtötten túlzó „mi magyarok most összefogunk és helyrehozzuk azt, amit Trianon tönkretett”-hangulatot. A nagy nekiveselkedés helyett mi inkább az irodalom kicsi dolgaiban merültünk el. Modernség, hagyományok, alkotástechnikai megújulás, avantgárd, műfordítás, intertextualitás… A beszélgetésünk egy pontján kimondta az általam addig soha nem hallott nevet: Tsúszó Sándor. Az meg kicsoda, kérdeztem rá, és attól kezdve vagy másfél órán át beszélt a felvidéki – és alighanem az egyetemes – magyar irodalom nagy megújítójáról, miközben sétáltunk a Velencei tó partján, ha jól emlékszem, két unatkozó hölgy társaságában, akik inkább diszkóba mentek volna. Velük ellentétben engem teljesen felvillanyozott az, amit Tsúszóról megtudtam, Gyulánk pedig csak mondta, mondta, töviről hegyire elmesélte, hogyan fedezte fel a maga számára nemzedékük, milyen művei kerültek elő, miért kutatják. Ámulva hallgattam; nemcsak Tsúszó életének kalandossága és alkotói sokszínűsége kápráztatott el, hanem az a lelkesedés is, amellyel mindezeket előadta. Sugárzó arccal újságolta, hol és milyen publikációk jelentek meg újabban Tsúszóról – és hol várhatók továbbiak.<br /><br />Szívesen megismerném az összes kutatási eredményt és a fellelt műveket is, mondtam, és ő megígérte, elküldi a teljes anyagot; egyszersmind lelkemre kötötte: vizsgálódjam odahaza, mert szinte biztosra veszi, hogy párizsi tartózkodása után Tsúszó Kárpátalján is megfordult és tsuda dolgokat művelt. Ezt én is roppant valószínűnek tartottam.<br /><br />Véget ért a tanácskozás, hazautaztunk. Több hónap telt el, már-már azt hittem, barátom megfeledkezett ígéretéről, amikor is végre jókora paksamétát hozott a posta (az ekkor kapott anyagok nagy részét aztán az 1992-es <span style="font-style: italic;">Legyél helyettem én</span> c. Tsúszó Sándor-emlékkönyvben láthattam viszont). Élvezettel olvastam a Hizsnyai Zoltán, Szombaty Bálint, Filep Tamás, Juhász R. József, Hodossy Gyula és mások által feltárt tényeket, no és persze az előkerült műveket is. Nem lehetett észre nem vennem az egyik összefoglaló Hizsnyai-esszében az életrajzi adatot: „1929. Megismerkedik Füst Milánnal. Szakít első írói korszakának múzsájával, Eleöd Emesével és Ungvárra költözik. 1930. Házasságot köt Blau Borbálával, de még az évben elhagyja feleségét és Pozsonyba költözik, ahol lapszerkesztői állást vállal.”<br /><br />Semmi kétségem nem lehetett afelől, hogy sikerül valamit kiderítenem a Mester ungvári házasságáról, itt töltött hónapjairól.<br /><br />Így is lett. A szép emlékű Horváth Ágoston plébános úr felkutatta az 1930-as egyházi anyakönyvi bejegyzést, én pedig megtaláltam a nem sokkal korábban elhunyt exfeleség, Blau Borbála második házasságából született leánygyermek családját, amelyben a bohém költővel kötött házasságra úgy tekintettek, mint a mama fiatalkori botlásának, vagy inkább félretsúszásának a történetére, emiatt nem is becsülték sokra – mégsem adták ki a kezükből – a költő hagyatékát (levelek, néhány kézirat és újságkivágat).<br /><br />Közben lassan az is felidéződött bennem, hogy kamaszként én bizony hallottam már Beregszászban Tsúszóról, mégpedig az örök tanárnőtől, <a href="http://blog.xn--krptalja-8yac.net/100_eve_szuletett_dravai_gizella_1/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Drávai Gizellától</a>, aki személyes barátságot ápolt nemcsak Sáfáry Lászlóval és Győry Dezsővel, hanem Tsúszóval is, sőt egy ideig baráti köréhez tartozott, amelynek egyébként másik meghatározó egyénisége az Ungvárra ugyancsak Párizsból érkezett Erdélyi Béla, a kárpátaljai festőiskola megteremtője volt.<br /><br />Kutatási eredményeimet kerek dolgozatban foglaltam össze („Mindig-volt emberek”. Tsúszó Sándor hét hónapja Ungváron), elvittem a Szabolcs-Szatmári Szemle nyíregyházi szerkesztőségébe. Futaky László szerkesztő úrnak tetszett az esszém, következő számukban a versillusztrációkkal együtt meg is jelent, majd bekerült a már említett Tsúszó-emlékkönyvbe is. Erről a kiadványról aztán recenziót írattam az általam akkor szerkesztett Pánsíp c. folyóiratba. Ugyanitt közöltük később egy amerikai forrás nyomán a tsufológiai kutatások néhány újabb eredményét, egyik kollégámmal heves szakmai vitába keveredtem a Mester <a title="Tsúszó: Utazások innen és túl" href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/18/tsuszo_sandor_utazasok_innen_es_tul" target="_self"><span style="font-style: italic;">Utazások innen és túl</span> </a>c. művének értékelését illetően, és az a megtiszteltetés ért minket, hogy a Svédországban teljes elzártságban élő Mester rövid válaszlevelét is közreadhattuk.<br /><br />Ezzel részvételem a közös hagyomány ápolásában be is fejeződött. Ám a magam Tsúszó Sándora azóta is velem él. Tőle választottam mottót mindkét regényem elé (<span style="font-style: italic;">Élted volt regénye</span>, 1998, <span style="font-style: italic;">Szembesülés</span>, 2005), aranyköpéseit, aforizmáit folyamatosan használom, gyakran hivatkozom művészetfilozófiájára.</p>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/16/tsuszo_sandor_es_a_kom">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F16%2Ftsuszo_sandor_es_a_kom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F16%2Ftsuszo_sandor_es_a_kom%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F16%2Ftsuszo_sandor_es_a_kom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tsúszó Sándor és a komplex létezés"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/16/tsuszo_sandor_es_a_kom#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/3555941" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
könyv
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
http://bdk.hhrf.org/picture.php?picture=images/news/56_pic.jpg&size=250
https://tsuszo.blog.hu/2012/01/13/a_pirez_himnusz_szerzoje_tsuszo_sandor
A piréz himnusz szerzője: Tsúszó Sándor
2012-01-13T11:54:01+01:00
2012-01-13T11:54:01+01:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<div class="single_title">
<h3><a rel="bookmark" href="http://ungparty.net/blog/2012/01/13/tsuszo-es-a-pirezek/">Tsúszó és a pirézek</a><a href="http://ungparty.net/blog/wp-content/uploads/2012/01/tsuszo_maga.jpg"><img alt="" src="http://ungparty.net/blog/wp-content/uploads/2012/01/tsuszo_maga.jpg" title="Tsúszó Sándor a Piréz Közlönyt olvassa (Stockholm, 2003)" style="margin-top: 6px; margin-right: 6px;" class="imgright" width="130" height="158" /></a></h3>
</div>
<p style="text-align: justify;">A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Holott a legendás literátor és bohém gondolkodó, akit ma már joggal tekintünk a magyar irodalom grandiózus megújítójának és hagyományteremtő fároszának, a piréz identitást vallotta sajátjának. Ami természetes is, tekintve, hogy alkotói és emberi magatartásában nem csupán domináltak, hanem éppenséggel szolmizáltak is a piréziánus vonások.</p>
<p><a href="http://ungparty.net/blog/wp-content/uploads/2012/01/tsuszo_brev1.jpg"><img alt="" src="http://ungparty.net/blog/wp-content/uploads/2012/01/tsuszo_brev1.jpg" title="tsuszo_breviárium-1" style="margin-top: 6px; margin-left: 6px; margin-right: 5px;" class="alignright wp-image-5872 imgleft" width="138" height="170" /></a>Mindezt <a target="_blank" href="http://bdk.hhrf.org/?module=news&target=get&id=56" title="Í" rel="noopener noreferrer">a Tsúszó-életművel való megismerkedésem</a> után 22 évvel, pirézzé válásom ötödik esztendejében kellett megtudnom a <em>Legyél helyettem én</em> c. Tsúszó-breviárium első kötetéből, amelynek anyagát a jeles költő és tsuszológus Hizsnyai Zoltán, a gyűjtemény összeállítója és gondozója, a Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központ megbízott elnök-főigazgatója volt szíves rendelkezésemre bocsátani (úgy is, mint társszerzőnek), jelezve, hogy felhasználási jogosultságaim mindaddig korlátozottak, amíg a könyv hivatalos napvilágra kerülését meg nem erősíti a NASA és a Nagy Hadronütköztető (mint illetékes szervek). Ugyanis az értékes, hiánypótló kötet jelenleg a hiány és a pótlás határmezsgyéjén leledzik, akár egy elektron két energiaszint között; voltaképp megjelent, de a megvásárolhatósága, úgy tűnik, kicsit tsúszik, ami, tekintve a könyv irodalomtörténeti szempontból helyenként <em>sikamlós</em> tartalmát, igazán nem meglepő.</p>
<p style="text-align: justify;">Nos, a Hizsnyai jegyezte <em>Előszósz</em>, mint köztudott tényt, említi a következőket: „bárhol járt, bárhol élt Tsúszó, mindig szeretett pirézeivel vette körül magát, és választott nációjának »Rühellj valóssá, utálj világra, / testáld rám sötét félelmeidet…« kezdetű himnuszát is ő szerezte.”</p>
<p><a href="http://bdk.blog.hu/2006/07/29/egy_kis_tsuszologia"><img alt="tsúszó sándor: innen és túl" src="http://ungparty.net/blog/wp-content/uploads/2012/01/tsuszo_utaz1.jpg" title="Tsúszó Sándor: Utazások innen és túl" style="margin-top: 6px; margin-right: 5px;" class="imgleft" width="162" height="221" /></a>E sorok olvastán heurékázva csaptam megvilágosodott homlokomra, hát persze, ugyan mi más is lehetett volna kedves költőm, oly sokszor idézett gondolkodóm, mi más, mint vérbéli piréz. Fel kellett volna ezt fedeznem már akkor, amikor 1990-ben ungvári tartózkodásának dokumentumait és hagyatékát felkutattam: rá kellett volna jönnöm, hogy a fiókja mélyén tartott pecsétnyomó rézgyűrűje nem véletlenül formáz <em>π</em> betűt (ez volt a <em>rézpi</em>), vagy legkésőbb akkor, amikor <em>Utazások innen és túl</em> című pompás könyvéről <a target="_blank" href="http://ungparty.wordpress.com/2011/03/22/tsuszo-sandor-konyv/" rel="noopener noreferrer">recenziót</a> írtam. Miért is nem jöttem rá az alig rejtett utalásra, amikor a könyv hőse, az örökké úton lévő Dékár, ez a frenetikus és fonetikus Descartes egyik utolsó utazása előtt így intonálja <em>A rézangylát, sej!</em> című dalocskát:</p>
<h4 style="text-align: justify;">Messze földre sose indulj lábon, gyalog -<br /> repítsenek vasárna<em>pi réz</em>angyalok.</h4>
<p style="text-align: justify;">Megjegyzem, hogy egyes kutatók a fenti sorokból nem Tsúszó piréz mivoltára következtettek, hanem arra, hogy mégis igaz lehet a legenda: a Mestert 1954-ben ufók rabolták el, s a dalocska ezt az eseményt igyekszik az angyalokkal történő önkéntes utazássá szépíteni. (A legendát Hizsnyai már korábban meggyőzően cáfolta.) Napvilágra kerültek olyan vélekedések is, hogy a dalocska egy olyan időutazás metaforája, amelynek során a médium az örökös vasárnap időzónájába csöppen, miközben maga energianyalábbá változik. Ezt az említett útiesszékönyvben szereplő másik versike is alátámaszthatja:</p>
<h3 style="text-align: justify; padding-left: 90px;"><strong>‘Giává</strong></h3>
<h4 style="text-align: justify;">Elindultam enerváltan<br /> s egykettőre ener’ váltam.</h4>
<p style="text-align: justify;">Ám az elemzők nyilvánvalóan tévednek, a két idézet semmi egyebet nem bizonyít, csupán azt, hogy Tsúszó bőséges energiát merített a <a target="_blank" href="http://pirez.blog.hu/2011/09/22/a_tiz_torzs_neveben" rel="noopener noreferrer">piréz mitológiában</a> való alámerüléséből.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezek a körülmények a most megjelenő breviárium révén tovább tisztázódhatnak, s hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az utóbbi években kissé hátrább szorult Tsúszó-kultusz újra kultúránk determinánsává váljon, s a Mester örökre visszatérjen a piréz rajongók által számára emelt virtuális piedesztálra.</p>
<p style="text-align: right;"><em> Balla D. Károly</em><br /> <span style="color: #800000;">.</span></p>
<p style="text-align: center;"><em><a href="http://ungparty.net/blog/wp-content/uploads/2012/01/tsuszo_jeopardy.jpg"><img alt="" src="http://ungparty.net/blog/wp-content/uploads/2012/01/tsuszo_jeopardy.jpg" title="Tsúszó Sándor és Cecil M. Jeopardy " class="imgnotext" width="492" height="319" /></a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Tsúszó Sándorról kevés hiteles ábrázolás maradt fenn. A fenti másolatra <a href="http://ungparty.net/blog/2011/08/16/kallay-labord/">Kállay Labord</a> bukkant rá egy madagaszkári könyvtárban a japán író, Sakyo Komatsu <em>A bika feje</em> c. könyvének a lapjai között. A képen nagy bizonyossággal Tsúszó Sándor és Cecil M. Jeopardy bengáli költő és filozófus látható. A felvétel, mint a hátoldalára rótt sorok bizonyítják, voltaképp egy kontaktmásolat arról az üvegnegatívról, amit a keleti pályaudvar kávéházának pincéjében talált meg egy Pinkhammer Rudolf nevű sváb műbútorasztalos és tájképfestő. A negatívval a borospince törött ablakának egyik rését tömte be valamelyik pincér, az egerek távol tartása végett.<a target="_blank" href="http://zsele.blog.hu/2009/07/16/nem_tsusztatas" rel="noopener noreferrer"><br /></a></p>
<p style="text-align: justify;">Életrajzi vázlat a kutatások kezdeti szakaszából:</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Tsúszó Sándor (1907–1941?)</strong> 1907-ben születik Ederden. Apja Tsúszó Kázmér földműves, anyja született Dönczy Apollónia, elszegényedett kisnemesi család sarja. 1914-ben megkezdi elemi iskoláit szülőfalujában, 1918-ban Nyitrán folytatja tanulmányait. 1925-ben Csontkovász címmel megjelenik első verse a TSÚ-SZÓ (Tardosújfalusi Szó)-ban, saját kézírásos lapjának első számában. 1929-ben megismerkedik Füst Milánnal. Szakít első írói korszakának múzsájával, Eleöd Emesével, és Ungvárra költözik. 1930-ban házasságot köt Blau Borbálával, de még az évben elhagyja feleségét, és Pozsonyba költözik, ahol lapterjesztői állást vállal. 1937 elhallgatásának (?) s egyben első romániai utazásának időpontja. 1940-ben sízés közben jobb karján nyílt törést szenved. 1941. július 9-én a pozsonyi Mihálykapu utcában, a Madách Könyvkiadó volt székháza előtt halálra gázolja egy sebesen haladó automobil.</p>
<p><a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/13/a_pirez_himnusz_szerzoje_tsuszo_sandor">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2Fa_pirez_himnusz_szerzoje_tsuszo_sandor%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2Fa_pirez_himnusz_szerzoje_tsuszo_sandor%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2Fa_pirez_himnusz_szerzoje_tsuszo_sandor%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A piréz himnusz szerzője: Tsúszó Sándor"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/13/a_pirez_himnusz_szerzoje_tsuszo_sandor#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/3542418" border="0" /></a><br /></p>
könyv
életrajz
piréz
tsúszó-sándor
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
http://ungparty.net/blog/wp-content/uploads/2012/01/tsuszo_maga.jpg
https://tsuszo.blog.hu/2012/01/11/egy_lehetseges_tsuszo_eletrajz
Egy lehetséges Tsúszó-életrajz
2012-01-11T09:38:57+01:00
2012-01-11T09:38:57+01:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><strong>Tsúszó Sándor (1907–1941) </strong></span>a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom méltatlanul elfeledett, jeles egyénisége volt, akit a Fiatal Írók Körének tagjai születésének nyolcvanadik évfordulóján, 1987-ben fedeztek föl maguknak. Életművének feltárása folyamatban van.</p>
<p style="text-align: justify;">Tsúszó Sándor életútjának fontosabb állomásait a következőképpen fűzhetjük kronológiai sorrendbe: 1907-ben születik Ederden. Apja Tsúszó Kázmér földműves, anyja született Dönczy Apollónia, elszegényedett kisnemesi család sarja. 1914-ben megkezdi elemi iskoláit szülőfalujában, 1918-ban Nyitrán folytatja tanulmányait. 1925-ben Csontkovász címmel megjelenik első verse a TSÚ-SZÓ (Tardosújfalusi Szó)-ban, saját kézírásos lapjának első számában. 1929-ben megismerkedik Füst Milánnal. Szakít első írói korszakának múzsájával, Eleöd Emesével, és Ungvárra költözik. 1930-ban házasságot köt Blau Borbálával, de még az évben elhagyja feleségét, és Pozsonyba költözik, ahol lapterjesztői állást vállal. 1937 elhallgatásának (?) s egyben első romániai utazásának időpontja. 1940-ben sízés közben jobb karján nyílt törést szenved. 1941. július 9-én a pozsonyi Mihálykapu utcában, a Madách Könyvkiadó volt székháza előtt halálra gázolja egy sebesen haladó automobil.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F11%2Fegy_lehetseges_tsuszo_eletrajz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F11%2Fegy_lehetseges_tsuszo_eletrajz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F11%2Fegy_lehetseges_tsuszo_eletrajz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy lehetséges Tsúszó-életrajz"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/11/egy_lehetseges_tsuszo_eletrajz#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/3536303" border="0" /></a><br /></p>
életrajz
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
https://tsuszo.blog.hu/2012/01/10/tsuszo_sandor_breviarium_i
Tsúszó Sándor-breviárium, I.
2012-01-10T16:09:39+01:00
2012-01-10T16:09:39+01:00
ungparty
https://blog.hu/user/665624
<p><img class="imgleft" src="http://tsuszo.blog.hu/media/image/konyv/tsuszo_brev1.jpg" style="width: 278px; height: 340px; margin-right: 5px;" alt="" />E blog indításának apropója: a címben jelzett könyv megjelenőfélben van, illetve nagyjából-egészében már meg is jelent, csak forgalomba kerülése, úgy tűnik, kicsit tsúszik. A Fészbúkon a borítót mindenesetre már közzétette tervezője. Izgalmas olvasmánynak ígérkezik, s nagy megtiszteltetés, hogy az összeállító-szerkesztő Hizsnyai Zoltán sziporkázó előszava után az én írásaimmal indul a könyv. Jelesül ezzel:<br /> <br /> <a href="http://bdk.hhrf.org/?module=news&target=get&id=56">Tsúszó Sándor és a komplex létezés</a></p>
<p style="text-align: justify;">Majd ha a kiadó a hivatalos megjelenést bejelenti, vagy legalább megjelenti a bejelenést, újra írok róla.</p>
<p style="text-align: justify;"><a href="http://belsoepiteszet.blogspot.com/2012/01/tsuszo-sandor-breviarium-i.html">Tsúszó Sándor-breviárium, I.</a></p>
<p style="text-align: justify;">_______________________</p>
<h4>Hizsnyai Zoltán</h4>
<h2>Négykezes</h2>
<p> </p>
<p>November második hetében beindult végre a központi fűtés a kovácspataki házban, egy réteg ruhában lehet kószálni benne bármerre, ami az előzmények után a fényes luxus érzetét kelti. Igaz, a falakból, a padlóból és a plafonból helyenként még csövek, drótok és különböző profilvasak kandikálnak ki, ahol pedig nem, ott a vakolat hiányzik. Vagy ha az se hiányzik, hát rövidesen hiányozni fog. Egyszóval egy kedélyes, kellemesen felfűtött építési terület a ház. Az ember kezet mos, fertőtleníti friss kézsebeit, a régebbieken felfrissíti a kötést, lefújja a port a billentyűzetről, és már írhatja is a soros naplót.</p>
<p>A tervek szerint már régen keresztbe tett lábbal kéne üldögélni a fotelban, és csak arra lenne szükséges fokozott figyelmet fordítani, hogy a háttámlára helyezett nippek el ne mozduljanak. A tsúszást – néhány váratlan adminisztratív és technológiai mellékkörülmény mellett – kétségtelenül Tsúszó Sándor okozta. Az azóta talán már ki is nyomtatott nagyszabású Tsúszó-breviárium leadási határideje ugyanis épp egybeesett a kétkezi munka dandárjával. Kétkezi munka volt ugyan az előbbi is, két, ennyire különböző dolgot egyszerre csinálni mégsem volt egyszerű, de megment. Noha időnként kézzel-lábbal játszottam a négykezest. (Vö.: „noha” szlovákul „láb”)</p>
<p>Aki nem tudná, régiónk géniuszának megtestesítője, Tsúszó Sándor, a nagy hatású író, gondolkodó, képző-, beszélgető- és elhallgatóművész idén lett (volna?) száznégy és fél éves. A jubileumi könyv összeállítása közben – munkámat megkönnyítendő – megalapítottam a Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központot (TSKDK). Mivel azonban jobb híján saját hatáskörben önmagamat neveztem ki a TSKDK örökös megbízott elnök-főigazgatójává, beosztottjaim viszont egyelőre nincsenek, az elvégzendő munka mégis teljes egészében rám hárult. Végül is a kazánház olyan lett, hogy elmenne egy sci-fi díszleteként is, és ráadásul olcsón ontja a drága meleget. Miközben paralel két breviáriumra való anyagot sikerült összegyűjtenem.</p>
<p>Alábbi nyilatkozatot a kétkezi munkák hevében adtam ki, mellesleg. Eddig senki sem közölte, és a könyvbe sem fért bele. Pedig igen fontos!</p>
<p>„A Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központ nyilatkozatban cáfolta azt a képtelen állítást (amelyet tudtunkkal eddig senki sem hangoztatott), hogy Tsúszót a hidegháború éveiben ufók rabolták volna el. A TSKDK-nak a világmérető pánik megelőzését szolgáló állásfoglalása – a felborzolt kedélyeket lecsillapítandó – először is megállapítja, hogy az ufók, vagyis az azonosítatlan repülő tárgyak ember alkotta szerkezetek is lehettek, és nem kell őket feltétlenül kapcsolatba hoznunk a földönkívüliekkel, mint ahogyan azt a szóban forgó (máig fel nem bukkant) képtelen állítás sejtetni igyekszik.</p>
<p>A Kárpát-medencei Ufókutatók Világfóruma saját nyilatkozatában ezzel egyetértve leszögezi, hogy Tsúszónak földönkívüliek általi elrablását semmilyen megalapozott tényadat nem támasztja alá, annál több jel mutat viszont arra, hogy a költőóriást elragadó azonosítatlan repülő tárgyak azon szerkezetek közül valók voltak, amelyeket az amerikaiak a Roswell mellett 1947-ben lezuhant ufó roncsaiból rekonstruáltak. A roswelli ufó pedig – amint az később bebizonyosodott – nem volt más, mint a szovjetek által zsákmányolt második világháborús német titkos fegyver, a Horten 229-es sugárhajtású gép. A furcsa szerkezet személyzete négy, dr. Mengele közreműködésével kitenyésztett mutáns gyermek volt, és Sztálin parancsára vezérelték távirányítással az Egyesült Államok fölé, hogy ott Orson Welles tömegpánikot okozó 1938-as rádiójátéka mintájára tömeghisztériát keltsenek, a mutáns gyerekek azonban elbabráltak valamit a vezérlőpulton, aminek következtében a náci ufó földnek csapódott.</p>
<p>Tsúszó Sándort 1954-ben tehát korántsem földönkívüliek ragadták orvul magukhoz, hanem az Egyesült Államok kormányának megbízásából rabolta el egy Horten 229-es kötelék, mégpedig azért – és a földönkívüliek csak itt jutnak némi szerephez az emberrablásban! –, mert Eisenhower elnök úgy ítélte meg, hogy hazánk nagy szülöttének jelenléte nélkülözhetetlen azon a megbeszélésén, amelyet február 20-ról 21-re virradó éjjel a kaliforniai Edwards légi bázison folytatott a földön kívüli civilizációk képviselőivel.</p>
<p>A Tsúszó Sándor földönkívüliek általi elhurcolásával kapcsolatos (szárnyra kapni készülő) alaptalan híresztelést – amelynek nyilvánvaló célja az idegen civilizációk otromba bemocskolása – a Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központ határozottan cáfolja, és a Tsúszó-tisztelők bölcs önmérsékletében, elhivatottságában és jó szándékú világra nyitottságában bízva várja a nagy idők további eljövetelét.”</p>
<p>És akkor még az ezerliteres pufferről, a komputervezérlésű kazánról, a három regulátorról, a négy szivattyúról és a számtalan szelepről, szerelvényről, hő- és nyomásmérőről nem is beszéltünk!</p>
<p> Forrás: <a href="https://vasarnap.com/archivum/negykezes" target="_blank" rel="nofollow noopener noreferrer">https://vasarnap.com/archivum/negykezes</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F10%2Ftsuszo_sandor_breviarium_i%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F10%2Ftsuszo_sandor_breviarium_i%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Ftsuszo.blog.hu%2F2012%2F01%2F10%2Ftsuszo_sandor_breviarium_i%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tsúszó Sándor-breviárium, I."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://tsuszo.blog.hu/2012/01/10/tsuszo_sandor_breviarium_i#comments"><img class="item_ctp" src="https://tsuszo.blog.hu/rss/image/post/id/3534583" border="0" /></a><br /></p>
könyv
breviárium
0
Tsúszó Sándor
https://tsuszo.blog.hu
http://tsuszo.blog.hu/media/image/konyv/tsuszo_brev1.jpg